Az én történetem szerint játszva

Csak egy átlagos nap

Hiszen mi más történhetne. :)

 

Reggel van. Mindenki alszik, kivéve a Sárkánylovasok. Körberepülték Hibbant szigetét az élvezet kedvéért. Csakúgy süvítenek a szélben sárkányuk hátán. Az egyik pillanatban megszólal Takonypóc:

-Mit szólnátok egy kis kitérőre szárnyvátó szigetre!

-Te normális vagy? Szárnyváltó szigetre? Miért pont oda?-mondta Havér remegő hanggal.

-Én benne vagyok!

-Én is legalább lenne egy kis szórakozásunk!-szóltak az ikrek.

-Talán akkor hova menjünk Halvér?

-Valami oyan helyre ami kevésbé veszéyes!

-Csak nem berezeltél?

-Nem, csak nem szeretem azt a helyet....!

-Abbahagynátok a vitatkozást?-kérdezte Habaty és Astrid.

-De mi nem is vitatkozunk!- válaszolta Takonypóc.

-Tehát akkor ti is be vagytok rezelve!

Erre a kijelentésre Astrid lejjebb repült Viharbogárral és egy kis követ felvett egy pont ott lévő nagy kicsi nem nevezhető szigetről, visszarepült a többiekhez és fejbedobta Takonypócot a kővel.

-Astrid nem gondoltam volna hogy ennyire belém vagy zúgva!-és dobott egy csókot.

-Pff..... -ez a válasz várható volt tőle.

Ez alatt az idő alatt hazaértek,de a főnök már várta őket.

-Á szia apa van valami baj?-szólt Hablaty érdeklődő fejjel.

-Sziasztok lenne egy megbízásom számotokra!

-Ezzaz végre valami kaland!-fejeltek össze az ikrek a főnök szavába vágva.

-Oopsz bocsi főnök folytasd!

-Tehát a minap tudtam meg hogy Johann hajója zátonyra futott.

Hablaty,Astrid és Halvér a már megint ezt nem hiszem el fejjel hallgatta tovább.

-A ti feladatotok lesz megmenteni őt!

-Rendben apa! Srácok indulás!

A másodperc tört része alatt már a levegőbe voltak. Már látták a vízen a hajó törmelékeit és elkezdték azt követni. Ahogy követték egyszer csak Halvér felkiált:

-Ti is látjátok azt amit én?

-Mármint mit?-kérdezte Astrid.

-Éppen Szárnyváltó sziget felé tartunk!- felelte rá Halvér reszkető testtel.

-Haa én mondtam hogy ma még fogunk ide jönni!-szólalt meg Takonypóc vidáman.

-De mit keres Johann a Szárnyváltó szigeten?-kérdezte Kőfej.

-Na az én se tudom száljunk le és nézzünk meg mi történt!-felelte Hablaty.

-Nézzétek ott a hajó!

Miután leszálltak körülnéztek de csak a hajó romjait találták meg.

-De hol van Johann?-kérdezték mindannyian.

-Oh hála Thornak Hablaty úrfi végre ittvagy!

-Amúgy mit keres Johann egy fán?-kérdezte fafej röhögő tekintettel.

-Most inkább azzal törődjünk hogy leszedjünk onnan.

-Rajta vagyok!- szólt Astrid. 

Felrepült és leszedte onnan. Amint leértek Johann azonnal leporolta magát és már az ájulát kergette amint meglátta a hajóját.

-Te úr isten! A drága hajóm a dolgaim!

-Nyugi Johann ülj le ide és mesélj el mindent!-szólt Hablaty.

-Szerintem ezt nem itt kéne megbeszélnünk!-mondta Halvér.

-Haha Halvér be van rezelve!-nevettek az ikrek.

-Szerintem ha megfordultok lehűl a mosoly a képetekről.-remegő ujjal mutatott a hátuk mögé.

-Vigyázzatok!-kiáltott fel Astrid.

-Úristen szárnyváltók! Gyorsan sárkányhátra és tűzzük el a csíkot!.kiáltottak fel.

Amint elhanzott ez a mondat mindenki futott a sárkányuk felé és felszálltak az égbe. De a szárnyváltók repültek utánuk.

-Össztüzet rájuk!-szólt Takonypóc és éltette magát!

-Takonypóc,Takonypóc oly oly oly!!

-Ez nem olyan jó ötlet mert ezzel csak felbőszíted őket!-suttogta Halvér.

Már messze jártak a szigettől és ezáltal a szárnyváltók visszafordultak. Ezzel békésen tértek vissza Hibbantra. Mindenki lepihet egy kicsit és Johann elmesélte mi történt vele.

-Tehát éppen hajóztam a tengeren és egy viharba ütköztem.Pechemre egy tornádó is volt ami volt vagy 30 méter magas! Aztán csak annyira emlékszem hogy egy fa tetjén vagyok.

-Értem akkor visszamegyek a többiekkel a dolgaidért.-mondta Hablaty és már ott se voltak.

-Addig itt megszállhatod magad!-mondta Pléhpofa.

-Köszönöm szépen!

Pár órán belül már vissza is értek a hajó darabjaival és Johann dolgaival.

 

 

Ez volt a Sárkánylovasok egy napja!

A következő résszel majd jelentkezem!